{"id":182,"date":"2024-08-29T14:44:29","date_gmt":"2024-08-29T14:44:29","guid":{"rendered":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/?p=182"},"modified":"2024-09-29T19:09:35","modified_gmt":"2024-09-29T19:09:35","slug":"a-gombfocis-bunteto-avagy-az-igazsag-vargabetui","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/2024\/08\/29\/a-gombfocis-bunteto-avagy-az-igazsag-vargabetui\/","title":{"rendered":"A gombfocis \u201cb\u00fcntet\u0151\u201d, avagy az igazs\u00e1g vargabet\u0171i"},"content":{"rendered":"\n
\"\"<\/figure>\n\n\n

Gyerekkoromban valahogy nagyhirtelen \u00f3ri\u00e1si divatt\u00e1 lett a gombfociz\u00e1s. El\u0151sz\u00f6r csak Anyu gombos doboz\u00e1ban rejl\u0151, min\u00e9l laposabb \u00e9s tetszet\u0151sebb, f\u0151leg gy\u00f6ngyh\u00e1z \u00e9s j\u00f3l cs\u00fasz\u00f3 gombok lettek ezen \u0151r\u00fclet \u00e1ldozataiv\u00e1, majd k\u00e9s\u0151bb \u2013 ny\u00e1ron a t\u00e9li, t\u00e9len a ny\u00e1ri \u2013 eltett g\u00f6nc\u00f6k ker\u00fcltek k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl megcsonk\u00edt\u00e1sra, legink\u00e1bb, ha sz\u00e9p sz\u00ednesek is voltak, \u00e9s neadj\u2019Isten kitettek t\u00e1n egy eg\u00e9sz csapatot. El\u00e9g sok konfliktus kerekedett ebb\u0151l, ha ilyen irodalmian akarn\u00e1m k\u00f6r\u00fcl\u00edrni az ezek\u00e9rt az illeg\u00e1lis csapat\u00e9p\u00edt\u00e9sek\u00e9rt kapott korhol\u00f3 pofonokat, a t\u00fcrelmes visszavarr\u00e1suk k\u00f6zben hallgatott morgol\u00f3d\u00e1sokr\u00f3l m\u00e1r nem is sz\u00f3lva. Az igazs\u00e1ghoz tartozik, hogy ritk\u00e1n kaptam egy-k\u00e9t flemmet, azt se \u00fagy sz\u00edvb\u0151l igaz\u00e1n, \u00e1mb\u00e1r n\u00e9ha nagyon is ki\u00e9rdemeltem volna. K\u00e9s\u0151bb tov\u00e1bbfejleszt\u00e9sre ker\u00fclt a dolog, mert a szomsz\u00e9d gyerekek, kis bar\u00e1taim elkezdtek dicsekedni, hogy a ker\u00fcletben megb\u00fav\u00f3 trafikokban komplett, arck\u00e9pes focicsapatokat lehet v\u00e1s\u00e1rolni, \u00e9s h\u00e1t \u00e9n ism\u00e9t t\u00e1rsadalmi h\u00e1tr\u00e1nyokat szenvedtem el a leszak\u00edtott gatya \u00e9s kab\u00e1t gombjaimmal, hogy ne mondjam r\u00f6h\u00f6g\u00e9s t\u00e1rgyaiv\u00e1 lettem. Pedig \u00e9n alkottam meg a h\u00e1zban a legklasszabb p\u00e1ly\u00e1t is, valami \u00f3ri\u00e1s m\u00e9ret\u0171 presp\u00e1n lemezb\u0151l, amit nagy szorgalommal z\u00f6ldre festettem, a hozz\u00e1val\u00f3, k\u00f6telez\u0151 feh\u00e9r cs\u00edkokkal \u00e9s k\u00f6r\u00f6kkel, m\u0171anyag kapukkal, stb\u2026 Izgalmas meccseket j\u00e1tszottunk, \u00e9s kialakul\u00f3 grafom\u00e1ni\u00e1mat felhaszn\u00e1lva \u00e9n \u00edrtam mindig a meccsek eredm\u00e9nyeit mindenkinek. Viszont, egyre nehezebben viseltem, amikor \u00e9desany\u00e1m t\u00e9likab\u00e1tj\u00e1nak gombjait kedvenc csapatomr\u00f3l, a Vasasr\u00f3l elnevezve, a meccs alatt ord\u00edtottam M\u00e9sz\u00f6ly \u00e9s a t\u00f6bbiek neveit, a t\u00f6bbiek pedig agyon r\u00f6h\u00f6gt\u00e9k magukat rajtam, az \u0151 d\u00edszes \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9pes piros-feh\u00e9r Honv\u00e9d meg z\u00f6ld-fekete Gy\u0151ri ETO, vagy \u00e9ppen z\u00f6ld-feh\u00e9r FTC egyen-m\u0171anyag gombjaikkal l\u0151ve nekem a szebbn\u00e9l szebb g\u00f3lokat. De, p\u00e9nzem tov\u00e1bbra sem volt, hogy k\u00f6vessem p\u00e9ld\u00e1jukat az Attila \u00fati vagy a M\u00e1rv\u00e1ny utcai trafikok m\u00e9ly\u00e9n v\u00e1rakoz\u00f3 \u2013 \u00e9s egy nagy pap\u00edrlapra kigumizott \u2013 eleg\u00e1ns gombfoci csapatok megv\u00e9tel\u00e9re. \u00c1m, a t\u00fcrelem r\u00f3zs\u00e1t terem, egyszer csak r\u00e1mragyogott a szerencse.<\/p>\n

Megjelent ugyanis Fortuna alakj\u00e1t mag\u00e1ra \u00f6ltve, b\u00e1r kiss\u00e9 elh\u00edzva az alagsorb\u00f3l Erzsi n\u00e9ni, aki \u2013 szok\u00e1s\u00e1hoz h\u00edven \u2013 fennhangon pletyk\u00e1lta Anyunak, hogy mennyire felment hirtelen az ez\u00fcst \u00f6tforintosok, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n az ez\u00fcst \u00e1ra. Mivel csal\u00e1dunk teljesen mentes volt b\u00e1rmely \u00e9rt\u00e9kt\u0151l, f\u0151leg a nemesf\u00e9mekt\u0151l, a lak\u00e1sunk d\u00edsz\u00e9t k\u00e9pez\u0151 rongysz\u0151nyegek \u00e1ra viszont \u00e9rintetlen maradt, \u00edgy Erzsi n\u00e9ni el\u0151ad\u00e1sa abszol\u00fat \u00e9rdektelens\u00e9gbe fulladt. Erzsi n\u00e9ni azonban tov\u00e1bb rik\u00e1csolt \u00f6nfeledten. Bizonys\u00e1gul el\u0151adta, hogy a k\u00e9t h\u00e1zzal feljebb l\u00e9v\u0151 kis Tejcsarnokban Babi n\u00e9ni, a tejcsarnokos elad\u00f3n\u0151 egy-egy ez\u00fcst Kossuth \u00f6tforintos\u00e9rt most ak\u00e1r harminc\u00f6t forintot is ad, \u00e9s ez \u00f3ri\u00e1si. \u0150 m\u00e1ris eladott neki kett\u0151 darabot, \u00e9s vett rajta egy csom\u00f3 szemes k\u00e1v\u00e9t, cigit, stb\u2026.. Anyu \u2013 nagyon naiv \u00e9s j\u00f3indulat\u00fa l\u00e9v\u00e9n \u2013 azonnal h\u00e1r\u00edtott: Nincs nek\u00fcnk Erzsik\u00e9m ez\u00fcst\u00fcnk, s\u0151t, j\u00f3szerivel szinte m\u00e1sunk sincs, honnan lenne, na, ebb\u0151l is kimaradunk. Tulajdonk\u00e9ppen ez \u00edgy is volt, \u00e9s a t\u00e9ma ezzel r\u00e9sz\u00fckr\u0151l le is z\u00e1rult.<\/p>\n

\u00c1m, hopp-hopp. Mi is jutott n\u00e9mi \u00fczleti \u00e9rz\u00e9kkel meg\u00e1ldott szem\u00e9lyem esz\u00e9be, a pletyk\u00e1lkod\u00e1st hallv\u00e1n. Ez\u00fcst \u00f6tforintooos?? Hiszen nekem van, nem is egy! T\u00f6rt\u00e9nt ugyanis, hogy amikor nyaranta, a tan\u00e9v v\u00e9g\u00e9n megl\u00e1togattuk L\u0151rincen a nagysz\u00fcleimet, Anyu \u00e9desapja, a szeretett Nagypapa mindig megk\u00e9rdezte: Na, \u00e9s hogy tanult az \u201c\u00e9n kis unotk\u00e1m\u201d? Van a bizony\u00edtv\u00e1nyban sok \u00f6t\u00f6s? Nagy b\u00fcszk\u00e9n \u2013 persze m\u00e1r felk\u00e9sz\u00fclve \u00e9s rem\u00e9nykedve v\u00e1rva a k\u00e9rd\u00e9st \u2013 mutattam a bizony\u00edtv\u00e1nyomat, mint megd\u00f6nthetetlen bizony\u00edt\u00e9kot, ami val\u00f3ban \u00e1ltal\u00e1ban jeles volt \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben, csak az a fr\u00e1nya torna meg rajz ne lett volna\u2026.. Magyar\u00e1n, nagyj\u00e1b\u00f3l h\u00fclye voltam mindenhez, semmi kreativit\u00e1s, viszont nagyon szorgalmas, teh\u00e1t a legrosszabb fajta.<\/p>\n

Eleinte csak egy nagy t\u00e1bla szerencsi Tibi csoki volt a jutalmam, amit a Mama adott. K\u00e9s\u0151bb a Papa \u00fagy \u00e9rezte ez kev\u00e9s, \u00e9s a j\u00f3 bizony\u00edtv\u00e1ny elismer\u00e9sek\u00e9ppen \u2013 mivel nagy Kossuth-rajong\u00f3 \u00e9s tisztel\u0151 volt, ki tudja mi\u00e9rt\u2026 \u2013 ilyenkor ink\u00e1bb mindig el\u0151var\u00e1zsolt az \u00e9jjeliszekr\u00e9ny m\u00e9ly\u00e9r\u0151l egy \u201ctal\u00e9rk\u00e1t\u201d, \u0151 \u00edgy h\u00edvta, azaz egy ez\u00fcst Kossuth \u00f6tforintost, \u00e9s aj\u00e1nd\u00e9kk\u00e9ppen \u00e1tny\u00fajtotta, hozz\u00e1t\u00e9ve, \u0151rizzem meg, ez majd eml\u00e9keztet r\u00e1, ha m\u00e1r \u0151 nem lesz. Sz\u00e9pen megk\u00f6sz\u00f6ntem, azonban mivel nem volt ehet\u0151, nem sokra \u00e9rt\u00e9keltem, Anyuk\u00e1m pedig r\u00f6gt\u00f6n elvette, hazahoztuk, becsomagolta celof\u00e1nba, \u00e9s eltette a varr\u00f3fi\u00f3kj\u00e1ba, a biztons\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt. Megism\u00e9telve a szentenci\u00e1t, hogy majd ha m\u00e1r nem lesznek, eml\u00e9keztessen az \u2013 imm\u00e1ron h\u00e1rom \u2013 ez\u00fcst \u00f6tforintos. \u0150rizt\u00fck is becs\u00fclettel, Anyu az eml\u00e9k miatt, \u00e9n pedig semmi \u00e9rtelm\u00e9t nem l\u00e1tv\u00e1n. Szinte el is felejt\u0151d\u00f6tt, hiszen k\u00e9s\u0151bb szeg\u00e9ny Nagypapa is elment, az ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s \u201ctal\u00e9rk\u00e1k\u201d sem \u00e9rkeztek\u2026..<\/p>\n\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Most azonban  elm\u00e9mben lehullt a lepel a porosod\u00f3 eml\u00e9kekr\u0151l, azonnal nekiestem a varr\u00f3fi\u00f3knak, \u00e9s ki is guber\u00e1ltam onnan a h\u00e1rom csillog\u00f3 ez\u00fcst \u00f6tforintost r\u00f6gvest. M\u00e1r rohantam is Babi n\u00e9nihez, k\u00e9rdeztem, hogy van-e m\u00e9g kereslet ilyesmire, \u0151 pedig k\u00e9szs\u00e9gesen \u00e1tvette a Kossuth-\u00f6tforintosokat, kezembe nyomva az ellen\u00e9rt\u00e9ket, sz\u00e1z\u00f6t kem\u00e9ny \u00e9s stabil magyar forintot. \u00dagy \u00e9reztem, \u00e9letem \u00fczlet\u00e9t k\u00f6t\u00f6ttem meg, \u00e9s azzal nyugtattam magam, hogy majd a Nagypap\u00e1ra a Vasas, a Brazil v\u00e1logatott \u00e9s a portug\u00e1l Benfica gombfoci csapatai fognak eml\u00e9keztetni, s\u0151t, sokkal, de sokkal jobban, mint a varr\u00f3fi\u00f3kban unalmasan megb\u00fav\u00f3 \u00f6tforintosok. K\u00fcl\u00f6nben is, a h\u00e1rom \u00f6tforintos az \u00e9n tulajdonom volt, \u00e9n dolgoztam meg \u00e9rte, \u00e9s m\u00e1r akkor is kifejlett jog\u00e9rz\u00e9kem meg egyre csak b\u00edztatott bel\u00fcl: csin\u00e1ld csak, j\u00f3l csin\u00e1lod, jogod van hozz\u00e1, te leszel a szt\u00e1r a h\u00e1zban. Alig v\u00e1rtam a m\u00e1snapot, ny\u00e1r l\u00e9v\u00e9n iskola nincs, j\u00e1rtam sorra a j\u00f3lismert, \u00e9s kirakataikkal r\u00e9g\u00f3ta cs\u00e1b\u00edtgat\u00f3 trafikokat. Nagy-nagy szerencs\u00e9mre egy csapat \u2013 a hozz\u00e1val\u00f3 focigombbal egy\u00fctt \u2013 \u00e9ppen harminc\u00f6t forintba ker\u00fclt, \u00edgy h\u00e1t megvettem a fenteml\u00edtett h\u00e1rom im\u00e1dnival\u00f3 m\u0171anyag gombfocicsapatot, arck\u00e9pekkel a tetej\u00e9n, ott vigyorgott r\u00e1m Pel\u00e9, Eusebio, M\u00e9sz\u00f6lyk\u00e9m, Ih\u00e1sz, Palotai \u00e9s a t\u00f6bbiek. Aznapt\u00f3l \u00e1ltal\u00e1ban \u00e9n p\u00e1holtam el mindenkit a h\u00e1zi bajnoks\u00e1gban. Sajnos, lett azonban egy kiv\u00e9tel, de err\u0151l majd k\u00e9s\u0151bb. Az \u00faj szerzem\u00e9nyekkel persze n\u00e9mi k\u00f6t\u00f6tts\u00e9ggel tudtam csak j\u00e1tszani, azaz kiz\u00e1r\u00f3lag a szomsz\u00e9dban, \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag biztons\u00e1gos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt, ma azt mondan\u00e1k, z\u00e1rt kapuk mellett. A t\u00f6bbiek pedig nem is k\u00e9rdezt\u00e9k, mit\u0151l t\u00f6rtem fel ennyire, \u00e9pp el\u00e9g szomorkod\u00e1st okozott nekik a sok veres\u00e9g, stb\u2026<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00f3val, l\u00e1tsz\u00f3lag minden j\u00f3l alakult. \u00c1mde egy-k\u00e9t nap m\u00falva Anyunak esz\u00e9be jutottak az eldugott \u201ctal\u00e9rk\u00e1k\u201d. Elmondta, mit is mondott Erzsi n\u00e9ni, \u00e9s megn\u00e9zi, mert v\u00e9g\u00fclis nek\u00fcnk is vannak ez\u00fcst \u00f6tforintosaink, megvannak-e m\u00e9g. V\u00e9gigb\u00f6ng\u00e9szte a varr\u00f3g\u00e9p fi\u00f3kj\u00e1t. Semmi. A gombos dobozokat. Semmi. A ruh\u00e1sszekr\u00e9nyben az \u00e1gynem\u0171k alatt, semmi. \u00c9n meg egyre jobban sz\u0171k\u00f6ltem, valahogy \u00e9reztem, hogy a dolgok kezdenek nem j\u00f3 ir\u00e1nyt venni. Meg ugyeb\u00e1r meg is k\u00e9rdezte: Kisfiam! Eml\u00e9kszel m\u00e9g a Nagypapa ez\u00fcst \u00f6tforintosaira, amiket a j\u00f3 bizony\u00edtv\u00e1nyok\u00e9rt kapt\u00e1l? \u00c9n becsomagoltam, \u00e9s eltettem a varr\u00f3fi\u00f3kba, hogy meglegyen, de most nem tal\u00e1lom. Nem adjuk el semmi p\u00e9nz\u00e9rt, csak leellen\u0151rizn\u00e9m, megvan-e, mert az Erzsi n\u00e9ni mondta, hogy most milyen sokat \u00e9r. Ugye nem ny\u00falt\u00e1l hozz\u00e1? Nagy szemeket meresztve n\u00e9ztem r\u00e1: Anyu, nem tudom, \u00e9n nem is l\u00e1ttam, ami\u00f3ta elvetted \u00e9s Te valahov\u00e1 elraktad.  Keresd csak, meg kell lennie! Ha odatetted, ott kell annak lenni!<\/p>\n\n\n\n

Na, de biztos, hogy nem l\u00e1ttad? Mondom, hogy nem, keresd csak! Any\u00e1m egyre idegesebben \u00e9s izgatottabban felt\u00fart mindent, m\u00e9g a sp\u00e1jzba is bekukkantott az \u00fcvegek al\u00e1, h\u00e1tha v\u00e9letlen\u00fcl egyszer \u00e1tpakolta. \u00c9n meg egyre jobban izzadtam, l\u00e1tv\u00e1n szeg\u00e9nyk\u00e9t, ahogy keresi. De rem\u00e9nykedtem, h\u00e1tha megtal\u00e1lja, tekintve, hogy mindig is hittem a csod\u00e1kban. Lassacsk\u00e1n v\u00e9ge volt a keres\u00e9seknek, majd csak meglesz, Anyunak m\u00e1s dolga is l\u00e9v\u00e9n, s\u0151t m\u00e9g az se t\u0171nt fel neki, hogy az elm\u00falt napokban folyton v\u00e1llaltam, majd \u00e9n v\u00e1s\u00e1rolok Babi n\u00e9nin\u00e9l tejet, kenyeret, stb\u2026<\/p>\n\n\n\n

\u00c1m egyik d\u00e9lel\u0151tt elment\u00fcnk a t\u00f6bbiekkel focizni a Tab\u00e1nba, a \u201cKetrecbe\u201d, \u00e9s ezalatt Anyu kiszaladt valamit venni Babi n\u00e9nihez. Ekkor \u2013 tudtom n\u00e9lk\u00fcl \u2013 v\u00e9szj\u00f3sl\u00f3 felh\u0151k kezdtek az egy\u00e9bk\u00e9nt ragyog\u00f3 naps\u00fct\u00e9sben fejem f\u00f6l\u00e9 tornyosulni. Babi n\u00e9ni, mivel nem tett nekem hallgat\u00e1si fogadalmat, megk\u00e9rdezte Anyut: Magdika, nincs m\u00e9g t\u00f6bb elad\u00f3 \u00f6tforintosuk? Anyu meglepetten v\u00e1laszolt: Elad\u00f3 ez\u00fcst \u00f6tforintos? Nincs, nem is volt. \u00c9rdekes, k\u00f6p\u00f6tt tov\u00e1bb Babi n\u00e9ni, Oszika a napokban hozott h\u00e1rmat is, mondta, hogy maga k\u00fcldte. Igen? Ez felett\u00e9bb \u00e9rdekes, na, viszontl\u00e1t\u00e1sra! Anyuk\u00e1m nagysietve kifizette a cechet, \u00e9gnek \u00e1ll\u00f3 hajjal elrobogott, \u00e9s \u201cnagy szeretettel\u201d v\u00e1rt haza.<\/p>\n\n\n\n

Eb\u00e9dre, j\u00f3l kipirulva, boldogan \u00e9s mit sem sejtve meg\u00e9rkeztem, \u00e9s k\u00e9rdeztem, mi lesz eb\u00e9dre. Anyu kedvesen, de valahogy \u2013 abszol\u00fat hall\u00e1somat kicsit megt\u00e9vesztve \u2013 lehajtott fejjel, hogy d\u00fch\u00e9t leplezze, mondta: Nagyon finom lesz, a kedvenced, fogod szeretni. S\u0151t, gyere csak be a konyh\u00e1ba el\u0151tte, mutatok valamit. V\u00e9gtelen bizalommal m\u00e9g mindig nem gyan\u00edtottam semmit, Anyu maga el\u00e9 engedett, j\u00f3l becsukta a konyhaajt\u00f3t, majd a k\u00f6t\u00e9nye al\u00f3l el\u0151kapta a nagy fakanalat, \u00e9s engem beszor\u00edtva a sarokba elkezdett irdatlanul p\u00fcf\u00f6lni. J\u00e1rt a keze, mint a cs\u00e9phadar\u00f3. Te b\u00fcd\u00f6s k\u00f6ly\u00f6k, te meg\u00e1talkodott \u00e1tkozott kis tr\u00f3ger, hazug, lelketlen csal\u00f3. Eladtad a Papa \u00f6tforintosait, pedig azok eml\u00e9knek lettek sz\u00e1nva, rohadt k\u00f6ly\u00f6k, \u00e9s hagytad, hogy napokig keresg\u00e9ljem. Olyan ver\u00e9st kapsz, hogy majd erre fogsz eml\u00e9kezni az \u00f6tforintosok helyett! Zenei tud\u00e1s\u00e1t is bevonva kiab\u00e1lta, \u00fagy elver, mint a k\u00e9tfenek\u0171 dobot, meg hogy m\u00e9g az eget is nagyb\u0151g\u0151nek n\u00e9zem majd. Ezzel p\u00e1rhuzamosan \u2013 az egy\u00e9bk\u00e9nt b\u00e9ket\u0171r\u0151 \u00e9s galamblelk\u00fclet\u0171 Anyu \u2013 tov\u00e1bb cs\u00e9pelt meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, m\u00e9g egy \u00f6sszecsavart konyharuh\u00e1val is csapkodott. Sajnos olyan poz\u00edci\u00f3ba ker\u00fcltem a konyha sark\u00e1ban, hogy nem b\u00edrtam kiugrani, \u00e9s elmenek\u00fclni. Igazs\u00e1gtalans\u00e1got \u00e9s jogtalans\u00e1got emlegettem, de a v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r rim\u00e1nkodtam, \u00e9s biztos\u00edtottam, hogy bevallok mindent, \u0151szint\u00e9n, \u00e9s soha t\u00f6bb\u00e9, stb\u2026<\/p>\n\n\n\n

Persze, hogy soha t\u00f6bb\u00e9, hiszen m\u00e1r t\u00f6bb ez\u00fcst \u00f6tforintos nem volt. \u00d3ri\u00e1si szerencs\u00e9m volt, mert v\u00e9g\u00fcl, Anyu szinte k\u00edv\u00fclr\u0151l l\u00e1tva az esem\u00e9nyeket, groteszk v\u00e9dekez\u0151 mozdulataimat, d\u00fche is enyh\u00fclv\u00e9n, annyira elkezdett nevetni, hogy ki tudtam szabadulni a fogs\u00e1gb\u00f3l, kirohantam a lak\u00e1sb\u00f3l, \u00e9s megfogadtam, soha t\u00f6bb\u00e9 nem is j\u00f6v\u00f6k haza, ekkora igazs\u00e1gtalans\u00e1got \u00e1t\u00e9lve. Az utc\u00e1n, d\u00e9lut\u00e1n f\u00e9l kett\u0151 volt, Babi n\u00e9ni \u00e9pp z\u00e1rta a Tejcsarnokot, l\u00e1tta, ahogy s\u00edrva, j\u00f3l elverve futok felfel\u00e9 az utc\u00e1n, kicsit sz\u00e9gyenkezve sz\u00e9tt\u00e1rta a karj\u00e1t, nem is k\u00f6sz\u00f6ntem neki, csak rohantam s\u00e9rt\u0151d\u00f6tten. A Naphegy t\u00e9ren \u00fcld\u00f6g\u00e9ltem egy padon, az engem \u00e9rt s\u00e9relem ok\u00e1n revansot fontolgatva. Ez eltartott eg\u00e9szen k\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1nig, am\u00edg Apu, a v\u00e9d\u0151szentem meg nem \u00e9rkezett a munk\u00e1b\u00f3l, na, akkor visszamer\u00e9szkedtem \u00e9n is a lak\u00e1sba. Sz\u00e9pen mindenki el\u0151adta a saj\u00e1t szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l a t\u00f6rt\u00e9nteket Apunak, aki pr\u00f3b\u00e1lt komolys\u00e1got er\u0151ltetni mag\u00e1ra, kev\u00e9s sikerrel. \u00c9n a jogaimat \u00e9s a j\u00f3 \u00fczletet hangoztattam, Anyu pedig azt, hogy nem az \u00f6tforintosok miatt kalap\u00e1lt el, hanem, hogy a bolondj\u00e1t j\u00e1rattam vele napokig. Vacsor\u00e1t is kaptam v\u00e9gre, \u00e9s a dolog el volt nagyj\u00e1b\u00f3l int\u00e9zve, velem egy\u00fctt, hab\u00e1r azut\u00e1n m\u00e9g sokszor megkaptam felemlegetve a k\u00e9s\u0151bbi diszn\u00f3s\u00e1gaim k\u00f6z\u00f6tt ezt is\u2026.<\/p>\n\n\n\n

Epil\u00f3gus \u00e9s el\u00e9gt\u00e9tel:<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Eltelt az\u00f3ta t\u00f6bb, mint hatvan \u00e9v. Judittal n\u00e9zegett\u00fck az internetet. Besz\u00e9lgett\u00fcnk, \u00e9s \u0151 egyszercsak felvetette: Te, hogy micsoda h\u00fcly\u00e9k vannak! Mondom: Aktu\u00e1lisan most mire \u00e9s kikre, mely t\u00e1rsadalmi szegmensekre gondolsz? K\u00e9pzeld, a Vater\u00e1n adnak \u00e9s vesznek r\u00e9gi gombfoci csapatokat, egy-egy csapat\u00e9rt megadnak harminc, s\u0151t negyvenezer forintot is. Bolondok ezek? Dehogyis! Micsodaaaa???? Az \u00fczleti \u00e9rz\u00e9kem is elkezdett bennem ism\u00e9t \u00fcv\u00f6lt\u00f6zni. Mert a dologhoz hozz\u00e1tartozik, hogy \u2013 tal\u00e1n a kiad\u00f3s ver\u00e9s vagy valami m\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra \u2013 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en meg\u0151riztem a szeretett gombfocikat, kapukkal, labd\u00e1val, t\u00f6bb, mint hatvan \u00e9vig az arra szakosodott desszertes dobozokban stb\u2026.\u00c9s val\u00f3ban, nagyn\u00e9ha ezeket n\u00e9zegetve mindig a Nagypap\u00e1ra gondoltam, meg az ez\u00fcst \u00f6tforintosokra \u00e9s f\u00e1j\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire, deh\u00e1t az \u00e9vtizedek m\u00e9g meg is sz\u00e9p\u00edtett\u00e9k a sajn\u00e1latos esem\u00e9nyeket, f\u0151leg, hogy v\u00e9g\u00fclis j\u00f3l j\u00f6ttem ki bel\u0151le. Mondtam Juditnak, ma m\u00e1r nekem ezek nem kellenek, tegye fel a Vater\u00e1ra a csapatokat, \u00e9n ehhez nem \u00e9rtek, \u00e9s Uram, l\u00e1ss csod\u00e1t, egy h\u00e9t alatt eladtuk az \u00f6sszeset, keresve rajta k\u00f6zel sz\u00e1zezer forintot. H\u00e1\u00e1\u00e1t, velem madarat lehetett fogatni. Gyorsan megn\u00e9ztem, hogy az ez\u00fcst \u00f6tforintos\u00e9rt manaps\u00e1g mit adnak. K\u00e9tezer\u00f6tsz\u00e1z k\u00f6r\u00fcl van darabja, sz\u00f3val durv\u00e1n a hetvenszerese, mint akkor a Babi n\u00e9ni f\u00e9le \u201c\u00e1rfolyam\u201d. \u00c9s a gombfoci? Harminc\u00f6t\u00e9rt vettem akkor, \u00e9s most ezerszeres \u00e1ron tudtam eladni. Na, \u00e9s m\u00e9g mondja valaki, hogy nem gombfociba kell fektetni a p\u00e9nzt? Szeg\u00e9ny \u00c9desany\u00e1m az egekb\u0151l val\u00f3sz\u00edn\u0171leg megmosolyog, elismeri, de elism\u00e9tli ezredszer is: nem is az f\u00e1j, hogy eladtad, hanem, hogy a bolondj\u00e1t j\u00e1rattad velem, te kis meg\u00e1talkodott ganef. B\u00e1rcsak oda\u00e1llhatn\u00e9k el\u00e9 bocs\u00e1natot k\u00e9rni megint \u00e9s megint. De az\u00e9rt a haszonkulcs csak engem igazol, hogy az utols\u00f3 sz\u00f3 m\u00e9giscsak az eny\u00e9m legyen, hiszen r\u00e9gi mond\u00e1s: Nem is a p\u00e9nz boldog\u00edt, hanem a kamat\u2026..<\/p>\n\n\n\n

2024. j\u00falius 29.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Gyerekkoromban valahogy nagyhirtelen \u00f3ri\u00e1si divatt\u00e1 lett a gombfociz\u00e1s. El\u0151sz\u00f6r csak Anyu gombos doboz\u00e1ban rejl\u0151, min\u00e9l laposabb \u00e9s tetszet\u0151sebb, f\u0151leg gy\u00f6ngyh\u00e1z \u00e9s j\u00f3l cs\u00fasz\u00f3 gombok lettek ezen \u0151r\u00fclet \u00e1ldozataiv\u00e1, majd k\u00e9s\u0151bb \u2013 ny\u00e1ron a t\u00e9li, t\u00e9len a ny\u00e1ri \u2013 eltett g\u00f6nc\u00f6k ker\u00fcltek k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl megcsonk\u00edt\u00e1sra, legink\u00e1bb, ha sz\u00e9p sz\u00ednesek is voltak, \u00e9s neadj\u2019Isten kitettek t\u00e1n egy eg\u00e9sz…<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":185,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-182","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-irasok_eleterol"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/182","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=182"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/182\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":606,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/182\/revisions\/606"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/media\/185"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=182"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=182"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=182"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}