Mauro<\/strong> vend\u00e9gl\u0151je, ha a fent v\u00e1zolt elv\u00e1r\u00e1sokba beilleszkedne ak\u00e1r egy lehetne a sok sz\u00e1z sz\u00fcrke k\u00f6z\u00fcl, k\u00ednos mosollyal veget\u00e1lva az ak\u00e1r kilencven napos szezon \u00e1ltal k\u00edn\u00e1lt gyors meggazdagod\u00e1s \u00e1lomvil\u00e1g\u00e1ban. De ez esetben Mauro<\/strong> sz\u00f3t sem \u00e9rdemelne, nem lenne t\u00f6rt\u00e9nete, ahogy a sok sz\u00e1z n\u00e9vtelen sz\u00fcrk\u00e9nek sincs. Mauro<\/strong> azonban m\u00e1s, \u00e9s most m\u00e1r csakis \u0151r\u00f3la ess\u00e9k a sz\u00f3.<\/p>\n<\/p>\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Mauro, hivatalosan Mauro Tenebruso egy kis olasz hegyi falub\u00f3l vet\u0151d\u00f6tt Magyarorsz\u00e1gra, valahonnan Salerno mell\u0151l az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9n. Ezek a hegytet\u0151re \u00e9p\u00fclt auton\u00f3m kis apr\u00f3 v\u00e1rosk\u00e1k r\u00e9gt\u0151l fogva olyan elz\u00e1rt telep\u00fcl\u00e9sek voltak, hogy a szomsz\u00e9d dombok v\u00e1roslak\u00f3i m\u00e9g egym\u00e1s besz\u00e9d\u00e9t se nagyon \u00e9rtett\u00e9k, hiszen ak\u00e1r napokba is beletellett, mire a hegyr\u0151l le\u00e9rt a s\u00edks\u00e1gra a szerpentinen a csacsifogat. Elgondolhatjuk, hogy k\u00e9t, szomsz\u00e9d hegyr\u0151l ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lkoz\u00f3 gazda m\u00e9g a k\u00f6zels\u00e9g ellen\u00e9re sem \u00e9rtette egym\u00e1s szav\u00e1t, m\u00e1s dialektusban, m\u00e1s hanghordoz\u00e1ssal besz\u00e9ltek, \u00e9s t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck, sz\u00e9gyen ide vagy oda, bizony j\u00f3szerint analfab\u00e9ta volt. Vagy csak latinul tudtak valamicsk\u00e9t, ami az\u00e9rt m\u00e9gsem olasz. Hogy ennek mikor lett v\u00e9ge a kacskaring\u00f3s XX. sz\u00e1zadban, \u00e9s mikor kezdtek el az emberek ott t\u00f6megesen tanulni, elemi iskol\u00e1ba j\u00e1rni egy program keret\u00e9ben, m\u00e9g utalni sem merek r\u00e1\u2026<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n El\u00e9g az hozz\u00e1, hogy Mauro, ez az apr\u00f3termet\u0171 mediterr\u00e1n ember is ilyen anyai ind\u00edttat\u00e1ssal n\u0151tt fel \u00e9s indult h\u00f3d\u00edt\u00f3 \u00fatj\u00e1ra kis fekete Fiat 500-as\u00e1val, hogy mi\u00e9rt \u00e9ppen Magyarorsz\u00e1gra, tal\u00e1n sose der\u00fcl ki. K\u00f6nny\u0171 dolga volt Mauronak – mondhatn\u00e1nk \u2013 hiszen nagy szerencs\u00e9j\u00e9re azt se tudta, mi az a palacsinta vagy l\u00e1ngos, viszont N\u00e1poly k\u00f6rny\u00e9ki l\u00e9v\u00e9n, remek pizza receptjei voltak. Ehhez j\u00e1rult szorgalma, kreat\u00edvit\u00e1sa, \u00e9s az elengedhetetlen vakmer\u0151s\u00e9g, mivel nem ismerte a mi magyar h\u00e9tfej\u0171 s\u00e1rk\u00e1nyunkat, \u00fagy mint K\u00d6J\u00c1L, APEH, \u00d6nkorm\u00e1nyzat, Szabv\u00e1ny\u0151r\u00f6k, K\u00f6zter\u00fclet fel\u00fcgyel\u0151k, term\u00e9szetv\u00e9d\u0151k a halv\u00e1nyt\u00f3l a m\u00e9regz\u00f6ldig, stb, stb, \u00e9s persze a j\u00f3indulat\u00fa vend\u00e9gl\u0151s irigyek, mint konstans feljelent\u0151k. Rem\u00e9nytelen\u00fcl be\u00e9kel\u0151dve k\u00e9t m\u00e1sik \u00e9tterem k\u00f6z\u00e9, szer\u00e9nyen, \u00f6t asztalk\u00e1val ind\u00edtotta kis \u00e9tterm\u00e9t. Hozott It\u00e1li\u00e1b\u00f3l lisztet, paradicsomot, olajbogy\u00f3t, bazsalikomot, ezt azt, amir\u0151l azt gondolta, hogy megh\u00f3d\u00edtj\u00e1k majd a kifinomult magyar \u00edzlel\u0151bimb\u00f3kat. \u00c9s egy, azaz egy \u00fcveg pezsg\u0151t. Sz\u00f3val, nagyban dolgozott\u2026.<\/p>\n\n\n\n M\u00e1jus volt, j\u00f3 magyar id\u0151j\u00e1r\u00e1s szerint bor\u00fas, szeles, hideg, es\u0151s, ami az\u00e9rt a Balatonn\u00e1l dupl\u00e1n m\u00ednusznak sz\u00e1m\u00edt, \u00e9s a sz\u00fcrke felh\u0151k alatt valahogy nem akart gy\u0171lni az \u00e9hes t\u00f6meg.<\/p>\n\n\n\n Ott t\u00e1masztotta a pultot, \u00e9s er\u0151sen gondolkodott azon, mi volt a v\u00e9tke, ami\u00e9rt ezt a b\u00fcntet\u00e9st szabta r\u00e1 a J\u00f3isten.<\/p>\n\n\n\n Ha lett volna ajt\u00f3 az apr\u00f3 kis vend\u00e9gl\u0151n, most bizony\u00e1ra megnyikordult volna, \u00e1m Mauro \u00e9tterm\u00e9n sose volt ajt\u00f3, hiszen, ak\u00e1rcsak a sz\u00edve, \u00e9tterme is mindig nyitva \u00e1llt a vend\u00e9gek el\u0151tt. \u00c9s a neml\u00e9tez\u0151 ajt\u00f3n bel\u00e9pett Hilda n\u00e9ni, a Balatonn\u00e1l nyaral\u00f3 \u201e\u0151s\u00fcd\u00fcl\u0151k\u201d szok\u00e1sos egyenruh\u00e1j\u00e1ban, meleg\u00edt\u0151, edz\u0151cip\u0151, es\u0151kab\u00e1t \u00e9s egy kis baseball sapka. Ott \u00fcld\u00f6g\u00e9lt egyed\u00fcl az asztaln\u00e1l, kavargatta, kortyolgatta a k\u00e1v\u00e9j\u00e1t, kis \u00e1sv\u00e1nyv\u00edzzel \u00e9s csak \u00fagy sug\u00e1rzott bel\u0151le valami szomork\u00e1s mag\u00e1nyoss\u00e1g, egyed\u00fcll\u00e9t, diszkomfort \u00e9rzet, amit val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nemcsak a pocs\u00e9k id\u0151 hozott ki bel\u0151le. Mauro leste egy darabig, azt\u00e1n odal\u00e9pett hozz\u00e1 \u00e9s rossz magyars\u00e1ggal k\u00e9rdezgetni kezdte, mi\u00e9rt szomor\u00fa, hozhat-e neki valami finoms\u00e1got, amit\u0151l j\u00f3kedvre der\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n Hilda n\u00e9ni eleinte h\u00e1r\u00edtott, nem akart nagyon besz\u00e9lgetni, de Mauro \u2013 d\u00e9lr\u0151l j\u00f6v\u0151, j\u00f3kedv\u0171, ny\u00edltsz\u00edv\u0171, besz\u00e9des, folyton mosolyg\u00f3s ember l\u00e9v\u00e9n \u2013 nem hagyta, l\u00e1tta, hogy nagyon egyed\u00fcl van. Hilda n\u00e9ni v\u00e9g\u00fcl elmondta, hogy szomor\u00fa, mert rossz az id\u0151, \u00e9s az \u00fcnnepek ellen\u00e9re a csal\u00e1dja, a gyerekek, unok\u00e1k emiatt nem j\u00f6nnek, \u00e9s \u00edgy, \u00e9let\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r, egyed\u00fcl k\u00e9nytelen t\u00f6lteni a sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t, ami \u00e9ppen erre a napra esett. Mauro gondolt egyet, h\u00e1trasietett a konyh\u00e1ba, sz\u00f3lt a \u201edomiciliato\u201d-nak, azaz a helyb\u00e9li seg\u00edt\u0151j\u00e9nek, \u00e9s a kisszekr\u00e9ny m\u00e9ly\u00e9r\u0151l el\u0151var\u00e1zsolt\u00e1k f\u00e9ltett kincs\u00e9t, azt az egy, azaz egy \u00fcveg olasz pezsg\u0151t, amit az\u00e9rt hozott mag\u00e1val It\u00e1li\u00e1b\u00f3l a kis fekete Fiat 500-assal \u2013 mint nagyban utaz\u00f3 vend\u00e9gl\u0151s\u2026. \u2013 hogy h\u00e1tha egyszer valaki m\u00e9gis ilyesmit szeretne inni az \u0151 vend\u00e9gl\u0151j\u00e9ben, \u00e9s akkor fel ne s\u00fclj\u00f6n. Le\u00fcltek h\u00e1t h\u00e1rmasban Hilda n\u00e9nivel, felbontott\u00e1k a finom pezsg\u0151t, elhangzottak a vid\u00e1m k\u00f6sz\u00f6nt\u0151k, koccintottak, persze mondanom se kell, mindez Mauro aj\u00e1nd\u00e9kak\u00e9nt, ettek egy\u00fctt egy kis paradicsomos, fokhagym\u00e1s bruschett\u00e1t, azaz pirit\u00f3st, \u00e9s remek\u00fcl besz\u00e9lgettek. Hilda n\u00e9ni boldog volt, j\u00f3l telt az id\u0151, \u00e9s a felh\u0151kkel az \u0151 rossz \u00e9rz\u00e9sei \u00e9s szomor\u00fas\u00e1ga is elsz\u00e1llt.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Mivel Mauro nem csak Hilda n\u00e9nivel volt kedves, el\u0151z\u00e9keny \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1gos \u2013 hab\u00e1r megtartotta mindenkivel kedves, vend\u00e9gszeret\u0151 \u00fcdv\u00f6zl\u00e9seit – k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r szinte egy\u00e1ltal\u00e1n nem maradt ideje b\u00e1rmilyen b\u00faslakod\u00f3s vagy vid\u00e1m pezsg\u0151z\u00e9sre, hiszen \u00e9vek alatt \u00fagy beindult az \u00fczlet, hogy \u00e1prilis k\u00f6zep\u00e9t\u0151l szeptember v\u00e9g\u00e9ig alig volt szusszan\u00e1snyi ideje, az emberek folyamatosan sorban \u00e1lltak addigra m\u00e1r j\u00f3csk\u00e1n kib\u0151v\u00fclt \u00e9tterme el\u0151tt, de nem csak a pizz\u00e1\u00e9rt, hanem az\u00e9rt a bar\u00e1ts\u00e1gos, vend\u00e9gszeret\u0151 mosoly\u00e9rt, amit\u0151l jobban esik az \u00e9tel. De, a trad\u00edci\u00f3 megmaradt. Hilda n\u00e9ni h\u0171s\u00e9ges vend\u00e9g lett Mauron\u00e1l, persze most m\u00e1r nem potya pezsg\u0151z\u00e9sre, j\u00f6tt a csal\u00e1d is, \u00e9s szinte szertart\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt \u2013 ak\u00e1rcsak sokunknak \u2013 Mauron\u00e1l pizz\u00e1zni. Mauron\u00e1l m\u00e1s a fokhagym\u00e1s olaj \u00edze, m\u00e1s a modenai balzsamecet illata a sal\u00e1t\u00e1n, \u00e9s a kis aj\u00e1nd\u00e9k el\u0151\u00e9tel fokhagym\u00e1s pirit\u00f3s, a bruschetta az elmaradhatatlan San Marzano paradicsommal, olivaolajjal is eg\u00e9szen m\u00e1s, mint otthon. Pedig: ugyanaz. Csak j\u00f6n hozz\u00e1 m\u00e9g valami. Mauro<\/strong>. Az \u0150 bar\u00e1ts\u00e1gos kedvess\u00e9ge, minden man\u00edr, er\u0151ltetetts\u00e9g vagy \u00fczleti h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl. Egy kis aj\u00e1nd\u00e9k It\u00e1li\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Hilda n\u00e9ni azt\u00e1n h\u00fasz \u00e9vig, szertart\u00e1sszer\u0171en, ha esett, ha f\u00fajt, vagy s\u00fct\u00f6tt a nap, minden \u00e9vben ezen a m\u00e1jus elej\u00e9n mindig ott \u00fclt Mauron\u00e1l a balatoni \u201e\u0151s\u00fcd\u00fcl\u0151k\u201d szerel\u00e9s\u00e9ben \u00e9s nevetg\u00e9lve, eml\u00e9kezve besz\u00e9lgettek, \u00fcnnepelt\u00e9k a sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t, most m\u00e1r legt\u00f6bbsz\u00f6r a gyerekekkel, unok\u00e1kkal is (ha j\u00f3 volt az id\u0151).<\/p>\n\n\n\n Mauro is v\u00e1rta mindig ezt a napot, \u00e9s mindannyiszor elmondta, ezek azok a t\u00f6rt\u00e9netek, szinte bar\u00e1ts\u00e1gok, ami\u00e9rt \u00e9rdemes tavaszt\u00f3l \u0151szig rohang\u00e1lnia. Neki ez adja az \u00e9lete \u00e9rtelm\u00e9t, nem a p\u00e9nz. A sz\u00edve a vend\u00e9gl\u00e1t\u00e1s\u00e9, \u0151 ett\u0151l \u00e9s \u00edgy \u00e9rzi j\u00f3l mag\u00e1t, ezt szereti csin\u00e1lni. \u00c9s az emberek ezt meg\u00e9rzik. \u00c9s m\u00e1r az\u00f3ta nagyon sokszor bocs\u00e1natot k\u00e9rt a J\u00f3istent\u0151l, hogy eleinte azt gondolta, b\u00fcnteti \u0151t ezzel a magyarorsz\u00e1gi kalanddal.<\/p>\n\n\n\n \u00c1m t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az egyik \u00e9vben a szokott m\u00e1jus elejei vas\u00e1rnapon hi\u00e1ba v\u00e1rta Hilda n\u00e9nit. Pedig minden ugyan\u00fagy volt. Be volt k\u00e9sz\u00edtve a sz\u00edv\u00e9be a k\u00f6sz\u00f6nt\u00e9s, \u00e9s persze az elmaradhatatlan pezsg\u0151s koccint\u00e1s. Hilda n\u00e9ni nem j\u00f6tt. Teltek a napok, hetek, Mauro dolgozott, \u00f6z\u00f6nl\u00f6tt a n\u00e9p, fogyott a pizza \u00e9s a t\u00f6bbi finoms\u00e1g, \u0150 tov\u00e1bbra is mindenkivel parol\u00e1zott, kedveskedett, fennhangon sz\u00f3lt a Buongiorno, az Arrivederci \u00e9s a Grazie, de az\u00e9rt mindig leste, h\u00e1tha\u2026. De nem \u00e9s nem\u2026Kicsit \u00e9rtetlenkedett is, hogyhogy csak \u00fagy megt\u00f6rik a trad\u00edci\u00f3, az n\u00e1la lehetetlen. Vajon, mi t\u00f6rt\u00e9nhetett. V\u00e9g\u00fcl, egy szomsz\u00e9d meghozta a h\u00edrt, Hilda n\u00e9ni nem tud j\u00f6nni, de \u00fczent, szeretettel k\u00f6sz\u00f6nti, \u00e1m sajnos hossz\u00fa ideje m\u00e1r k\u00f3rh\u00e1zban van, nagyon legyeng\u00fclt, beteg. \u00dcdv\u00f6zli Maurot \u00e9s sokat gondol r\u00e1, a t\u00f6bbiekre, a vend\u00e9gl\u0151re, a hangulatra.<\/p>\n\n\n\n Itt v\u00e9get is \u00e9rne a t\u00f6rt\u00e9net, de Mauro \u2013 amint az elej\u00e9n \u00edrtam \u2013 nem egy a sz\u00e1z sz\u00fcrke k\u00f6z\u00fcl. \u0150 Mauro.<\/strong> N\u00e1la nem \u00edgy \u00e9r v\u00e9get egy t\u00f6rt\u00e9net.<\/p>\n\n\n\n Egy ny\u00e1r eleji h\u00e9tk\u00f6znap d\u00e9lut\u00e1n \u2013 szerencs\u00e9re nem volt t\u00fal nagy a forgalom az \u00e9tteremben \u2013 Mauro pizz\u00e9ri\u00e1ja el\u0151tt egy ment\u0151aut\u00f3 f\u00e9kezett. Volt is nagy csod\u00e1lkoz\u00e1s, mert senki nem lett rosszul, nem h\u00edvott senki ment\u0151t. Kiugrott bel\u0151le a sof\u0151r \u00e9s a ment\u0151tiszt, Maurot kerest\u00e9k. Mondt\u00e1k, hogy menjen ki vel\u00fck a ment\u0151aut\u00f3hoz, mert az aut\u00f3ban ott fekszik egy id\u0151s h\u00f6lgy, bizonyos Hilda n\u00e9ni, nem tud kisz\u00e1llni, de besz\u00e9lni szeretne vele. Mauro ledobta a k\u00f6t\u00e9nyt \u00e9s rohant ki a ment\u0151h\u00f6z. Beugrott az aut\u00f3ba, \u00f6ssze\u00f6lelkeztek, \u00e9s Hilda n\u00e9ni, igaz m\u00e1r nagyon gyeng\u00e9n, sov\u00e1nyan, betegen, de megszor\u00edtotta Mauro kez\u00e9t, \u00e9s m\u00e9g \u0151 b\u00edztatta, hogy legyen ereje a szezont \u00e9s m\u00e9g sok-sok szezont v\u00e9gigcsin\u00e1lni a vend\u00e9gek nagy \u00f6r\u00f6m\u00e9re a kifogyhatatlan bar\u00e1ts\u00e1goss\u00e1ggal, amit a N\u00e1poly k\u00f6rny\u00e9ki naps\u00fct\u00f6tte dombokr\u00f3l hozott mag\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n Azt m\u00e1r a ment\u0151s\u00f6k mes\u00e9lt\u00e9k el, hogyan is ker\u00fclt Hilda n\u00e9ni a ment\u0151vel Zam\u00e1rdiba. A k\u00f3rh\u00e1zban, ahol fek\u00fcdt, \u00f3ri\u00e1si pat\u00e1li\u00e1t csapott, s\u00edrt, kiab\u00e1lt, napokig, s\u0151t hetekig k\u00f6vetel\u0151z\u00f6tt, hogy neki m\u00e1jus elej\u00e9n minden\u00e1ron ki kell j\u00f6nnie a k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l, mert \u0151t v\u00e1rj\u00e1k. Szab\u00e1lyosan sztr\u00e1jkba kezdett, \u00e9s addig-addig er\u0151sk\u00f6d\u00f6tt \u00e9s k\u00f6vetel\u0151z\u00f6tt, am\u00edg a csal\u00e1d kifizette \u00e9s elint\u00e9zte, hogy ment\u0151vel \u2013 j\u00e1rni m\u00e1r nem tudott szeg\u00e9ny \u2013 elhozz\u00e1k Zam\u00e1rdiba, kiz\u00e1r\u00f3lag Maurohoz. Besz\u00e9lgettek m\u00e9g egy keveset, sajnos Hilda n\u00e9ni m\u00e1r k\u00f3stol\u00f3t sem tudott elfogadni, nemhogy koccint\u00e1st, v\u00e9g\u00fcl telefonsz\u00e1mot cser\u00e9ltek, hogy azt\u00e1n most m\u00e1r nehogy elt\u0171njenek egym\u00e1s szeme el\u0151l. \u00c9s a ment\u0151 elindult vissza Hilda n\u00e9nivel Budapestre.<\/p>\n\n\n\n Epil\u00f3gus 1.:<\/p>\n\n\n\n Egy \u00f3ra m\u00falva csengett Mauro telefonja. A ment\u0151s telefon\u00e1lt. Ott \u00e1llnak az M7-esen, f\u00e9l\u00faton Pest fel\u00e9, egy parkol\u00f3ban. Hilda n\u00e9ni meghalt.<\/p>\n\n\n\n Epil\u00f3gus 2.:<\/p>\n\n\n\n Utol\u00e9rte a vil\u00e1got a Covid j\u00e1rv\u00e1ny, ez al\u00f3l Mauro \u00e9s pizz\u00e1z\u00f3ja sem lett kiv\u00e9tel, bez\u00e1rt. Sajnos, a j\u00e1rv\u00e1ny elm\u00falt\u00e1val Mauro m\u00e1r nem nyitott ki t\u00f6bb\u00e9. El\u0151sz\u00f6r Hilda n\u00e9ni ment el, \u00e9s k\u00f6vette \u0151t az \u00e9tterem, hisz Hilda n\u00e9ni n\u00e9lk\u00fcl mi\u00e9rt lenne nyitva\u2026.Valaki megvette az \u00e9ttermet ugyan, nagysok\u00e1ra kinyitott, a n\u00e9v is megmaradt, de a l\u00e9lek elsz\u00e1llt, azt nem lehet ad\u00e1sv\u00e9teli szerz\u0151d\u00e9sbe foglalni…<\/p>\n\n\n\n 2024. augusztus 12.<\/p>\n\n\n\n * * *<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Nem szeretn\u00e9k plagiz\u00e1l\u00f3ja lenni a magasztos k\u00f6lt\u0151\u00f3ri\u00e1snak, \u00e9s nem szeretn\u00e9k \u201et\u00f6rt\u00e9nelmi leck\u00e9t adni fi\u00faknak\u201d, \u00fagyse haszn\u00e1l, mint l\u00e1tjuk, hanem csak egy igaz\u00e1n egyszer\u0171nek t\u0171n\u0151, de csod\u00e1s esetet \u00edrok le, h\u00e1tha okul bel\u0151le, aki esetleg elolvassa. Ki ne ismern\u00e9 Mauro-t a Balaton partj\u00e1n, Zam\u00e1rdi h\u00edress\u00e9g\u00e9t, a kis olasz vend\u00e9gl\u0151st, messzef\u00f6ld\u00f6n h\u00edres pizz\u00e1j\u00e1r\u00f3l, finomabbn\u00e1l finomabb \u00e9teleir\u0151l, v\u00e1logatott…<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":191,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[],"class_list":["post-189","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-blog"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/189","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=189"}],"version-history":[{"count":15,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/189\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1134,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/189\/revisions\/1134"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/media\/191"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=189"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=189"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=189"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/Olasz-hegyifalu.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-content\/uploads\/2024\/08\/Regi-kis-Fiat.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/mauro-1024x768.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/egrioszkar.hu\/dr_egrioszkar\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/Mauro-pizzaja-1024x768.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n